A Római Katolikus Templom története

(Szeplőtelen Fogantatás)

1767-ben értesít a canonica visitatio, hogy a tiszanánai katolikus templomot Erdődy püspök építette.(EÉrsEgyhL.canvis).

Tehát 1745 előtt épülhetett. Azonban ez is fából volt, az oldala deszkákból készült, a teteje nádból, csupán a szentély volt téglából. (Uo.) Az új templom téglából épült, de még mindig csak ideiglenesnek szánta Eszterházy, a község püspök-földesura. Ezt 1763-ban kezdték építeni. 1776-ban bővítették, mert ekkor fizetik ki Schőnich Mátyás egri asztalos számára 16 nagy ablaktok és különböző nyílászárók árát 44 forintban.

A mai templomot 1788-ban építtette Esterházy Károly földesúr. (Canvis.1819.) Az építkezésről pontosabban tudósít a Farkas János püspöki "Brauschreiber" által vezetett építkezési napló, amelyből megtudjuk hogy, 1784-ben a templom "Fundamentuma a földszínéig felépült, (és télire) három sor téglával és ismét a téglák tetejin agyaggal le vagyon a Fundamentum fedve" Ugyanezt jelenti a tiszanánai tiszttartó is 1784 november 24-én. /EÉrs GazdL Rel Ann. 1784./ Ugyaninnen értesülünk: 1787.ben még nem remélhető, hogy a kőművesmester (Francz József) a templom fedelét el tudja készíttetni (Uo nov 2.)

Mégis december 28-án azt jelentheti Farkas János Esterházynak, hogy "Tiszanánáról már az Átsok bejöttek s a templomot befedték s nincs többé semmi zsindelyre szükség". A következő évben benyújtja a kőművesmester (Francz József) a toroksisak rajzát. A „sub/A” alatt készült terv bádogfedést irányoz elő, a "subB" és "subC" zsindelyfedést. Utóbbiakat az ácsmester rajzolta. Eszterházy a zsindelyfedés választja. Még 1788-ban elkészíti „Francz Mester a T.Nánai templomba készülendő Asztalos munkákról való írását "delineátióval". (Uo. dec. 21.) Év végére az ács a templom zsindelyezésével is elkészült, s "meg is festette a templom fedelének egyik részét".(Uo. dec. 29.)

1789-ben felhúzzák a toronyba a harangot, felteszik a szentélyre a keresztet, 1790-ben pedig kiadják az oltár kőfaragó, márványos és szobrászati munkáit Pliczner János egri kőfaragónak, Giovanni Adami felsőtárkányi márványosnak és Halblechner egri szobrásznak. (Uo.lib.129/7,6.1.) Az oltáron dolgozik még Mozer József egri szobrász is. 1796-ban a püspök rendeletére Nepomuki Szt. János képét Szikora egri festő készítette el, s amikor a plébános kifüggesztette ezt a képet, az eddig ott lévő Mária-képet átküldötte a maklári plébánoshoz. (EÉrsEgyhL. Archvet.2095) Jusztiné harangöntőné a régi 12 mázsás harangot kisebbekre öntötte át (Uo).